Amikor a kinyúlt melegítőmben (mert van ilyen, shame on me), lerohanok a gyereknek a kisboltba alánk, hogy a tanárnéniknek bonbont vigyen (most különösen fontos, elgurította a pöttyöst elég sokszor az utóbbi pár hétben), és a boltvezetőtől egy szem bonbont kapok boldog nőnapot felkiáltással, ez a megfizethetetlen pillanat :D
Mostanában kevés az ihlet a főzéshez, mesterekkel kell tárgyalnom, bevásárolok, szerelek, reggel ágyba viszem mindenkinek a kávét, a saját üzletemet viszem, intézkedek, pályázok, gyerekkel játszok, amolyan androgün vagyok. Port törölni mindig is utáltam (talán amikor két testvéremmel együtt családként éltünk, és egyedüli lányként minden házimunka rám vonatkozott, akkor utáltam meg végképp a takarítás minden formáját). Szóval mi tesz nővé, hiszen szoknyát szinte sose, nadrágot annál inkább hordok, és a fehér bort is csak a szárazat iszom meg, és a finom pálinkáért is odavagyok. Shoppingolni utálok, kivéve, ha antik könyvek, vagy bélyegek vagy egyébként könyvekről van szó (igen, én el tudok veszni a könyvesboltban akár órákra).
Rendetlen vagyok, amíg átlátom, utána rendet teszek, és nem fogom átlátni, de legalább tudom, hogy a kezemben volt, amit keresek.
Kiválóan tájékozódom térképről. Inkább egy jó krimi, mint egy nyálas romantikus. De inkább eszek sajtot, meg salátát, mint húst.
Androgün androgün adrogün, vagy ha nem is az, legalábbis kategorizálhatatlan.
Ilyenkor pláne nagyon jól esik, hogy ezt kapom reggel. <3
Ti hogy vagytok ezzel a mai napon?
Women's day á lá Made of Love - be careful, personal thoughts in the followings :)
Today i jumped in the little market which is in our building, to get some chocolate bonbons for the teachers of my son (it is quite important as he behaved so-so in the recent weeks). When i was about to leave the shop, the owner turned to me with a piece of chocolate bonbons, and wished me happy women's day. That moment was priceless, i stood there, smiling, in my old, streched sweat-suit (shame on me, i have those!) :D :D
I am messy and i keep my living surroundings at it is until i cannot see through the unique system. Than i clean and organize just to have such environment around me in which i cannot find my things but than i will know i have the things in my heand i was looking for - at least.
In these days i don't want to cook as much as i did, i'm negotiating with handymen (if needed), i do shopping, i construckt, serve coffee for everybody to their beds, i run my own business, write tenders, play with my kids, i feel like i'm kind of androgynous. I always hated to clear the dust (maybe it is because when i lived with my two brothers in a household, as the only female kid, i was predestinated to help with the housework, that was the time when i started to hate almost all forms of cleaning). So what does make me to be a woman? I rather wear trousers instead of skirt. I like white wine if it's dry and i like the Hungarian 'pálinka' if that is good quality. I hate to do the shopping unless it is in a book store (yes, i can be lost for hours in a book shop), or in an antique market.
I read the maps well (better than women or my partner at least). A well-written detective story instead of a romantic piece (of book or movie). But chease and salad instead of meat.
androgynousandrogynousandrogynous... or cannot be categorized.
This was the moment and thoughts when i really apprechiated the happywomensday bonbon in the shop <3
And you, what do you think of this day?